Miért őrölnek fel minket a konfliktusaink? – 3. rész
A konfliktus 7. foka
Korlátozott megsemmisítő csapások
Mivel már bebizonyosodott, hogy a vitapartner képes rendkívül destruktív cselekedetekre, a konfliktus 7. szintjén a legfontosabb céllá a felek saját túlélésének biztosítása válik (A korábbi szintekről itt olvashat: 1. rész, 2. rész). Ez pedig leginkább a fenyegető veszély megszüntetésével, kiiktatásával érhető el. A felek itt már nem tudnak olyan megoldást elképzelni, amelybe a szemben álló másik felet is bevonnák. A vitapartner ezen a szinten egyszerűen egy megszüntetendő akadállyá válik, melyet különböző bénító –azaz a másiknak minél nagyobb sérülést okozó – támadásokkal ki kell iktatni. A másik fél ellenféllé válik, akinek nem számít az emberi minősége. Az ellenfél nem ember többé, csak egy útban álló akadály. Ez a hozzáállás olyan messzire is vezethet, hogy amikor a felek saját támogatóikkal arról beszélgetnek, hogy mi lenne a megoldás, akkor a másik kiiktatásában, megszüntetésében tudnak gondolkodni.
A másik ellen intézett támadások az ellenfél szankcionáló képességét célozzák, azaz a pénzügyi erőforrásait, a jogi státuszát, vagy a kontroll képességét. A félelem és a stressz olyan erőteljes támadásokhoz vezetnek, amely a másik szemszögéből rendkívül extrémnek, de legalábbis nagyon túlzónak tűnnek. A támadások aztán megtorláshoz, viszont-támadásokhoz vezetnek, és a kapcsolat egyre destruktívabbá válik. Ebben a frusztrált helyzetben a támadó fél könnyen nyeregben érezheti magát, és ez az érzés megerősíti támadó stratégiáját. A következményekkel való kalkuláció nagyon egyoldalúvá válik. A másik fél veszteségeit – mivel azok csökkentik támadó erejüket – még akkor is nyereségként könyvelik el a vitázó felek, ha az egyébként semmilyen más előnnyel nem jár az ő szempontjukból. A felek képesek felkészülni a veszteségekre és elviselni azokat, ha ezzel az ellenfélnek még nagyobb veszteséget okozhatnak. A rosszindulat nagyon erőteljes motivációvá válik.
Itt már minden valóságos kommunikáció megszűnik. A 6. szint még egy minimális kommunikációra épült, hiszen a felek tudni akarták, hogy a másik elutasítja, vagy elfogadja az ultimátumukat. A 7. szinten mindegyik fél csak abban érdekelt, hogy a saját üzeneteit kifejezésre juttassa, mondogassa, és – mivel közös megoldást már nem tudnak elképzelni – az már nem érdekli őket, hogy a másik fél azt hogyan fogadja, vagy milyen választ ad arra. A konfliktus 7. szintjének biztos jele, ha a fenyegetőzéseket a kommunikáció azonnali és teljes beszüntetése követi.
Ezen a szinten már az etikai normáknak sincsen visszatartó erejük. Míg korábban a felek keresték a kiskapukat az etikai szabályokon, ezen a szinten már az sem érdekli őket, ha áthágják az írott vagy íratlan etikai normákat. Ez már háború, amire a normál szabályok nem vonatkoznak.
A felek rájönnek, hogy itt már senki sem győzhet. Ez egy vesztes-vesztes küzdelem lehet csak. A cél az, hogy minél kevesebb sérüléssel éljék túl a harcot, és az ellenfél megszenvedje, hogy újat mert húzni velük. A 8. szintbe történő átlépéskor a támadások direkt a vitapartner központi bázisa, létereje felé irányulnak, és a másik összezúzását, megsemmisítését célozzák.
A konfliktus 8. foka
A másik fél teljes megsemmisítése
Ezen a szinten nő a támadások intenzitása, a cél a másik teljes megsemmisítése, szilánkokra zúzása, ezzel a döntéshozó képességének blokkolása. Célpontba kerülhetnek az ellenfél szövetségesei, közvetítői, támogatói is annak érdekében, hogy a szövetségen belüli viszályt keltve össze lehessen törni az ellenséges tábor legitimitását és erejét. A belső koherencia ellen irányuló támadások miatt a megtámadott félnek nagy erőket kell bevetnie a belső konfliktusok elfojtására. Ez a feszültség további növekedéséhez vezet, és még erősebb ellentámadásokat generál. A szemben álló felek kis csoportokra hullanak szét, amelyek több fronton harcolnak egymással, így az egész folyamat teljességgel kontrollálhatatlanná válik.
Minden egyes elindított támadás azt mutatja, hogy az ellenfélnek még van életereje, így a fő cél a másik működési bázisának, akár a létezésének a megsemmisítése lesz. A cél a túlélés, még akkor is, ha ez csak egy látszólagos győzelem. Az egyetlen fékező és korlátozó erő a felek saját túlélése.
A konfliktus akkor lép át az utolsó, azaz a 9. szintre, amikor valamelyik fél feladja az önvédelmét. Amikor ez bekövetkezik, akkor semmi sem állhat többé a destruktivitás útjába.
A konfliktus 9. foka
Megsemmisítés bármi áron, együtt a szakadékban
A konfliktus eszkalálódásának utolsó lépcsőfokán annyira erőssé válik az ellenség megsemmisítésének vágya, hogy még az önvédelmi ösztönnél is erősebb lesz. Az önkontroll teljes hiánya jellemzi ezt a szintet, így nincs semmilyen fékező erő vagy kontroll a destruktivitáson, ártáson sem. Ezen a szinten már a saját túlélés sem számít, a legfontosabb a másik megsemmisítése, még annak árán is, ha ez a megsemmisítő fél létét is veszélyezteti, mint egyén, mint csoport, vagy mint szervezet. A pusztulás lehet teljes összeomlás, csőd, börtönbüntetés, fizikai sérülés – semmi sem számít már többet.
A felek minden hidat felégetnek maguk mögött, nincs többé visszaút. Totális destruktív háborút hirdetnek, amelyben nincs helye kétségnek, vagy bűntudatnak. Az egyetlen szempont, ami a szakadék felé rohanva vezérli ezen a szinten a feleket, hogy az ellenség is hulljon alá a szakadékba velük együtt.
Mint láthatjuk, Glasl szerint a 7-9. szinten már egyik fél sem lehet győztes, itt már csak vesztes-vesztes kimenetel lehetséges. A mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz már a külső, semleges közvetítő sem elegendő. A békés megoldásban itt már csak hosszú távú terápia segíthet, amihez azonban külső hatalmi kényszer bevonása is szükséges lehet (pl.: bíróság), hiszen a felek önkontrollja ezeken a szinteken egyre csökken, így jellemzően önmaguktól nem kérnek segítséget maguknak. A konfliktus egyértelműen destruktív, romboló. Végső kimenetelként erőszakkal beavatkozhat a konfliktusba a külső hatalmi kényszer, a bíróság, rendőrség, vagy hadsereg is.
Forrás: Friedrich Glasl Konfliktmanagement. Ein Handbuch für Führungskräfte, Beraterinnen und Berater, alapján Thomas Jordan cikke: Glasl’s Nine-Stage Model Of Conflict Escalation
Kapcsolódó cikkek: