Párkapcsolati modellek – 1. rész
Hogyan változtak meg az utóbbi évtizedekben párkapcsolataink? Mi történik körülöttünk? Hogyan lehetünk boldogok a kapcsolatainkban?
Az ötvenes évei derekán járó amerikai kutató, tanár, író David Deida többek között a párkapcsolatokat, szexualitást, szocio-kulturális evolúciót is vizsgálta.
Párkapcsolati típusok
Deida 3 féle párkapcsolati modellt állított fel. Itt jegyzem meg, hogy egy modell természetesen minden esetben az élet leegyszerűsített, felvázolt térképe, amely sosem egyezik meg teljes mértékben a valósággal, azonban jó iránymutató lehet. Deida 3 modelljében 3 különböző féleképpen működő kapcsolati struktúrát, dinamikát figyelhetünk meg. Ez azt jelenti, hogy párkapcsolatainkban túlnyomórészt valamelyik modell szerinti dinamika a jellemző, azonban nem csak az, és állandóan az. Kapcsolataink is folyamatosan változnak, hullámzanak, mint ahogy a mi magunk lelkiállapota is állandóan változó. Lehet, hogy valakivel az egyik típusú kapcsolatban voltunk, mással pedig utána másik típusú kapcsolatot tudunk kialakítani, illetve, hogy az idő folyamán ugyanazzal a partnerrel is változik kapcsolatunk dinamikája.
A Függő kapcsolatok
Deida 3 párkapcsolati modellje közül az elsőt „Függő kapcsolat”-nak nevezte el. Ezekre a típusú kapcsolatokra jellemző a markánsan elkülönülő férfi és női szerep. Ebben a típusú kapcsolatban a Férfi képviseli az erőt, ő a domináns, az „Úr”, a Nő pedig aláveti magát a Férfinek. A Férfi tartja el a családot, szilárd támaszt, stabilitást nyújt a Nőnek, iránymutatást ad a családnak. Érzelmeit nem mutatja ki, mert az a gyengeség jele. Éppen ezért érzelmileg függ a Nőtől. A Nő az, aki „csak a családjának él”, ellátja a gyerekeket, mos, főz takarít, gondoskodik a családtagokról, fenntartja a szociális kapcsolatokat, hiszen mindezekhez a Férfi nem ért. A Nő is függ a Férfitől, anyagi tekintetben is, valamint biztonságot, védettséget kap a Férfitől. Sokszor azt hiszi, egyedül képtelen lenne ellátni magát.
Ugye ráismerünk a korábbi 1950-es évek előtti párkapcsolatokra?! Vagy a mai világban is igen jellemző mácsó férj – mártír feleség kapcsolatokra? Mára annyiban változott meg a helyzet, hogy most már a Férfiak és Nők egyaránt dolgoznak, azonban továbbra is a Férfi az, aki több keresetet visz haza ezekben a kapcsolatokban.
Mivel a Férfi és a Nő is kölcsönösen függnek egymástól, így kialakulhat egy egyensúlyi helyzet. A Nő szeret adni, gondoskodni, amit ebben a típusú kapcsolatban megélhet, miközben védelmet is kap. A Férfi pedig megélheti az erős, támaszt nyújtó Férfi szerepét, miközben azokkal a dolgokkal „amihez nem ért” (gyerekpelenkázás, főzés, takarítás stb.) nem kell foglalkoznia.
Ösztönösség, impulzivitás, szexualitás
Erre a típusú kapcsolatra jellemző az ösztönösség, impulzivitás. A Lángoló szerelem és a gyűlölet – a heves érzelmek. Szenvedélyes viták és kibékülések. A mácsó, helyenként akár erőszakos Férfi és a hisztis, vagy csöndben ellenálló Nő összecsapása. A szexualitásban is, – amennyiben működik a pár szexuális élete – a szenvedélyes, érzéki, vad, eleven, ösztönös, nyers szex a jellemző. Az ilyen típusú kapcsolatok szexualitásában jelenhet meg az is, amikor a férfi nem foglalkozik azzal, hogy párjának is örömet szerezzen az ágyban. A feszültség levezetésének, a szükséglet kielégítésének éli meg a szexualitást.
Ezek a típusú párkapcsolatok dinamikusak, élők, szenvedélyesek, ösztönösek. A Férfi csak a férfi szerepeket viszi és éli meg, míg a Nő csak a női oldalt és szerepeket. Így kölcsönösen kiegészítik egymást, még ha viharokon is mennek keresztül együtt.
Hamarosan következik a további két deidai párkapcsolati modell!
Ha párkapcsolatában problémái vannak, vagy éppen a problémákat szeretné megelőzni, keresse fel a Párkapcsolati mediációs üléseket!
Forrás: Gánti Bence előadása, Integrál Akadémia
A cikk folytatása: