Családi rendszer
Konfliktusforrások a család életében, avagy a családi élet buktatói
A család, mint rendszer
A modern pszichológia a családot rendszerként szemléli, ahol az egyes tagok állandó kölcsönhatásban állnak egymással. Ahhoz, hogy családunk működését megértsük, hasznos szem előtt tartanunk ezt a nézőpontot. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Valamennyi családtag része az egésznek, a családnak, ugyanakkor a család egésze többet jelent, mint az egyes családtagok összessége. Vagyis a család nem csupán anya, apa, gyerekek, nagyszülők egymás mellett élése. Tulajdonságaik, jellemzőik, viselkedésük, érzelmeik, gondolataik nem pusztán csak összeadódnak, hanem egymást alakítják így új jellemzők és tulajdonságok is kialakulnak, amik egyenként az egyénekben eredetileg nem voltak felfedezhetőek. Vagyis a rendszerszemlélet nyelvén szólva, az egész több, mint a részek összessége.
Kölcsönhatás és cirkularitás a családban
Nagyon fontos jellemzője a családnak az állandó kölcsönhatás. A tagok hatnak és visszahatnak egymásra, ez a folyamat sosem áll meg, és fejeződik be, így egy folyamatos dinamika működik a családban, az ok és okozat tényezők összemosódnak, hiszen minden egyes viselkedés, interakció újabb reakciót vált ki. Így a családok életében megfigyelhető az ok-okozati összefüggések cirkularitása, körkörös dinamikája.
Az életciklus váltás okozza a legtöbb konfliktust a családok életében
Egy párkapcsolat/család életében az életkor, a körülmények és a tagok számának változása tükrében életciklusok figyelhetőek meg. Ezek az életciklus változások változást és alkalmazkodást igényelnek a pártól és későbbiekben a többi családtagtól is. A legtöbb konfliktus, problémahelyzet ezeknek az életciklus szakaszoknak a váltásakor következik be a család életében, és ez bizony próbára teheti a párkapcsolatot. Így nem árt felkészülnünk a változásokra, és tudatosítanunk, hogy bizony a család életciklusának változása tőlünk is változást, új hozzáállást kíván. Ezek az életciklusok a következőek:
- a pár együttélése;
- a család gyarapodása kettőről három főre, azaz kisgyermek érkezik a családba;
- kisgyermekes család, a gyermek cseperedése;
- kamasz gyermek a családban, a gyermek kamasszá válása;
- üres fészek szindróma, a gyermekek kirepülése a családi fészekből, a pár újra kettesben marad;
- nyugdíj, az aktív munka megszűnése, valamint nagyszülői szerepek ellátása.
A család feladata: biztonság, fejlődés
A család feladata működése során, hogy biztonságot nyújtson és lehetővé tegye a fejlődést. Na de hogyan egyeztethető ez a kettő össze? A biztonság állandóságot, stabilizációt jelent, míg a fejlődés változást hoz életünkbe.Hogyan is van ez? Bizony, jobb ha tudjuk, hogy a különböző életszakaszok során hol egyik, hol másik „családi feladat” a dominánsabb, és a jól működő családnak mind az állandósággal, biztonsággal, mind pedig a változással, fejlődéssel szembe kell néznie, és biztosítania kell azt. Amennyiben bármely feladat ellátása csorbát szenved, úgy a család könnyen felbomolhat, mivel képtelenné válik feladatai ellátására.
Az életfeladatok nem megkerülhetőek
Az egyik változó tényező a család életében például az adott életciklushoz kötődő életfeladat. Mit is jelent ez? Ha bizonyos feladatokat nem oldunk meg az adott életciklusban, akkor sem tudjuk kikerülni, átugrani azokat, mert később visszaütnek, és nem engednek továbblépnünk mindaddig, amíg a korábban teljesítetlen feladattal meg nem küzdünk. Vegyük például a szülőkről való leválást. Ezt ideálisan a párkapcsolatban való elköteleződés előtt, vagy legkésőbb az elköteleződés során végrehajtjuk. Amennyiben sikertelenek vagyunk ennek a leválásnak a végrehajtásában, párkapcsolatunk intimitása sérülni fog. És bárhogyan is próbálkozunk, idővel olyan konfliktus halmazzá fog tornyosulni, melyet nem tudunk máshogyan megoldani, csak azzal, hogy leválunk szüleinkről. Választhatunk másik párt, mindaddig azonban nem fogunk tudni intim párkapcsolatot létesíteni, amíg a szülőktől leválást nem teljesítettük. Ezt a feladatot nem lehet másik feladattal helyettesíteni.
Családi alrendszerek – pár legyek, vagy szülő?
A család rendszerén belül alrendszerek is működnek. Sajnos, ha az alrendszerek működése csorbát szenved, könnyen az is a család felbomlásához vezethet. Mik is ezek az alrendszerek? A család alapítói, mint pár működnek a kezdetekben, ugyanakkor később szülőként is működnek a családban. A két szerepkör azonban nem felváltja, hanem kiegészíti egymást. Ez a két alrendszer különböző szerepeket kínál a pár tagjainak, melyeket jobb szem előtt tartanunk. Ha bármely alrendszer, szerepkör, akár a szülői, akár a párkapcsolati nem működik, akkor az előbb utóbb konfliktusokhoz fog vezetni. Ha a pár tagjai a gyermek érkezésekor csak a szülői szerepbe helyezkednek bele, és elfeledkeznek arról, hogy párkapcsolatukban párként is részt vegyenek, akkor kapcsolatuk kihűl, megdermed, és a család csak a gyermekeken keresztül lesz fenntartható. Ez azonban nagyon nagy terhet ró a családra, és nem utolsó sorban a gyermekekre is. Ha a pár a gyermek érkezésekor is csak a pár szerepkörét akarja továbbvinni, akkor a gyermekek nevelése szenvedhet csorbát. Mindkét alrendszer fontos, nélkülözhetetlen és szükséges. Azonban a kettő hangsúlyossága, prioritása folyamatosan változik az életciklustól, élethelyzettől, és az adott életeseményektől függően.
Rövid betekintésünkből is láthatjuk, hogy a család, mint rendszer működésének vannak törvényszerűségei, mozgató mechanizmusai, dinamikája, így a családban fellépő konfliktusokat, problémákat a rendszer egészében érdemes szemlélnünk, vizsgálnunk. Így a problémák, konfliktusok megoldásának keresésekor is a teljes családi rendszert szükséges figyelembe vennünk.
Ha családján belüli konfliktussal küzd, keresse fel a családi mediációs üléseket!
Forrás: Dr. Barát Katalin pszichiáter, pszichoterapeuta, kiképző családterapeuta előadása, 2014.03.19., HELY