Kérdése van? Segítségre, konzultációra van szüksége? Vegye fel velem a kapcsolatot!

+ 36 30 242 1674
Élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolatok jogi szabályozása

Milyen szabályozások vonatkoznak az élettársi kapcsolatokra? Sokan nem tudják, hogy ma Magyarországon jogi szempontból 3 féle élettársi kapcsolatot különböztetünk meg. Vannak a de facto, vagyis tényleges élettársak, a nyilvántartásba vett élettársak és a bejegyzett élettársak. Ha Ön élettársi kapcsolatban él, melyik is vonatkozik Önre?
Tényleges élettársak

A tényleges élettársak azok, akik ténylegesen együtt élnek a hétköznapokban, együtt gazdálkodnak, és érzelmi, szexuális közösségben élnek egymással. A Ptk. (Polgári Törvénykönyv) a 6:514. § -ában így definiálja ezt a kapcsolatot: „Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.”

Így tehát mindenféle regisztráció nélkül, csupán az együttélés tényéből fakadóan a fenti kritériumoknak megfelelő pár élettársnak minősül. Ha egy ilyen pár külön folytatja tovább életét, akkor bizony – például vagyoni vita esetén – eltérhetnek a vélemények, hogy tulajdonképpen élettársi kapcsolatról volt-e szó, és hogy ez az élettársi kapcsolat mettől meddig tartott. Ennek megállapítását követően (bírói ítélet) lehet csak a vagyon megosztásáról egyeztetni.

Nyilvántartásba vett élettársak

Lehetősége van az együtt élő pároknak arra, hogy együtt élésük tényét közjegyzőnél nyilvántartásba vétessék. Ezzel ugyan semmilyen többlet joghoz nem jutnak a párok, mindössze arról van szó, hogy sem az együttélés tényét, sem annak időintervallumát, kezdetét és végét nem kell bizonygatniuk, amennyiben szétválásukkor vagyoni vitára kerül a sor, koncentrálhatnak a vagyon szétosztására irányuló nézeteltérésükre.

Bejegyzett élettársi kapcsolatokBejegyzett élettársak

2009-től az azonos neműek kérhetik élettársi kapcsolatuk anyakönyvvezető előtti bejegyzését. Ezt akár ünnepi keretek között is megtehetik, házasságra azonban nem léphetnek, ha akarnak sem. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre általában a házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak, vannak azonban eltérések: például a névviselésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak rájuk, apasági vélelmet sem keletkeztet a bejegyzett élettársi kapcsolat és az örökbefogadásra sem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a külön neműek házasságánál. A bejegyzett élettársi kapcsolatokat 2009. évi XXIX törvényben szabályozza a magyar jogrend.

Nézzük, milyen szabályozások vonatkoznak a jog szerint különböző típusú élettársi kapcsolatokra?

A bejegyzett élettársi kapcsolatok a tervezett elképzelésekkel szemben 2014 márciusában nem kerültek be a Polgári Törvénykönyvbe, hanem továbbra is a fent említett 2009. évi XXIX törvény szabályozza az ő együttélésüket. A fent megnevezett kivételektől eltekintve rájuk hasonló jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a házastársakra, hiszen az ő esetükben ez a bejegyzés tulajdonképpen a házasság helyettesítője. Jelenleg hazánkban néhány száz pár élt ezzel a lehetőséggel.

Mi a helyzet a különböző neműek (továbbiakban az egyszerűség kedvéért élettársak) együttélésével?

A szabályozás nem tesz különbséget a nyilvántartásba vett és az egyszerűen mindenféle papír nélkül együtt élő párok között. A különbség csupán annyi, hogy vita esetén könnyebb igazolni a pár együttélésének tényét, ha azt közjegyző előtt hivatalossá tették. Ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkoznak a tényleges élettársakra, mint a nyilvántartásba vett élettársakra.

Mik az élettárs jogai és kötelezettségei?

A jogalkotás házasságpárti. Az élettárs a jogszabályok szerint nem számít közeli hozzátartozónak, azaz családtagnak, csak abban az esetben, ha közös gyermeke is van a párnak. Így papír nélkül nem feltétlenül ugyanazok a szabályok vonatkoznak az együtt élő párokra, mint a házaspárokra, akárhány éve is élnek egy háztartásban. Miért lényeges, hogy a közös gyermek nélküli élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak? Azért, mert például így nem örökölhetnek párjuk után. A tovább élő élettárs sem a közösen lakott lakást, sem az egyéb vagyontárgyakat nem örökölheti, elhalálozott élettársa után, mindössze a saját közreműködésének mértékében lesz övé bármilyen ingóság vagy ingatlan. Az élettárs csak abban az esetben örökölhet, ha párja végrendeletet készített, így érdemes megfontolni ezt a lehetőséget! Ugyanakkor párjával közös végrendeletet – mint a házastársak – nem készíthet az élettárs. Visszás, hogy viszont párja eletemettetésére pedig köteles az élettárs.

Miért nem örökölhet az élettárs? Azért mert az élettársi kapcsolatban élők önálló vagyonszerzőnek számítanak. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy csak a közreműködésük arányában részesülnek a közösen szerzett tulajdonból. A jog közreműködésnek tekinti a gyereknevelést, a háztartási munkát, és a másik vállalkozásában végzett munkát is, azonban bőven vitára ad lehetőséget, hogy ezt milyen arányban, milyen összegszerűséggel számítsák be a szétváló párok. A törvénykezés a vagyonjogi szerződés készítését támogatja, hogy a viták elkerülése érdekében az élettársak szétválásakor már előre rendezett keretek mentén lehessen a vagyont felosztani.

A Ptk. és más jogszabályok sokszor a közeli hozzátartozók mellet felsorolják az élettársakat is, így sok esetben nem számít, hogy az élettárs nem közeli hozzátartozó. Joguk van az élettársaknak például megismerni a párjuk gyógykezelésével kapcsolatos adatokat, mint a házastársaknak, vagy joguk van fizetés nélküli szabadságot kérni, ha ápolni akarják őt. Nem kötelesek büntető eljárásban a párjuk ellen vallani, vagy a párjukat feljelenteni. Vannak kivételek is, amikor más szabályok vonatkoznak az élettársakra, mint a házastársakra. Például örökbefogadásnál közösen nem fogadhatnak örökbe gyereket. Ehhez csak házastársaknak van joguk. Nincs apasági vélelem, tehát az élettárs nem válik automatikusan közös gyermekük apjává, az apaság vállalásáról nyilatkozatot kell tennie a férfinek, vagy azt bíróság állapíthatja meg. Nem jogosultak az élettársak párjuk nevének használatára, mint ahogy a házastársak.

Élettársi kapcsolat közös gyerekkel

Amennyiben a párnak közös gyermeke születik, és a pár, vagy bíróság az apai jogállást rendezte, úgy a gyermek szülői felügyelete, elhelyezése, tartásdíja tekintetében nincs különbség aközött, hogy a pár házasságban, vagy élettársi kapcsolatban él, vagy élt.

Az új Ptk. szerint az az élettárs, aki legalább egy évig élt együtt élettársával, és kapcsolatukból közös gyermekük is született, amennyiben magát önhibáján kívül nem képes eltartani, élettársi tartást követelhet volt párjától mindaddig, amíg újabb élettársi kapcsolatot nem köt, vagy házasságra nem lép valakivel. Ha valaki a kapcsolat megszűnését követő 1 év eltelte után válik rászorulttá, akkor csak különös méltánylást érdemlő esetben kaphat élettársi tartást. Itt is érvényes azonban a házastársi tartásnál is ismert érdemtelenség fogalma. Érdemtelenség okán ugyanis nem jár tartás annak a volt élettársnak, akinek alapvetően súlyosan kifogásolható életvitele, magatartása járult hozzá a kapcsolat megszűnéséhez, valamint aki a kapcsolat megszűnését követően a volt élettársnak, vagy vele együtt élő hozzátartozójának az érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsított. Ennek megítélésekor természetesen mindkét fél magatartását figyelembe kell venni. Hasonlóan a házastársi tartáshoz, az élettársi tartásnál is az a szabály, hogy senki sem köteles volt élettársát eltartani, ha az saját szükséges tartását, vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Láthatjuk tehát, hogy élettársi kapcsolat esetén sok esetben segíthet egy előre elkészített szerződés, vagy végrendelet a viták és a hadakozás elkerülésében. Ha ez az elővigyázatosság elmaradt, akkor még mindig hathatós segítséget nyújthat a békés megállapodásban egy mediátor.

Forrás: Ptk., vs.hu

Hozzászólások

hozzászólás