A válás törvényi szabályozása
Hogyan válhatunk el az új PTK szerint?
A 2014. első felében hatályba lépett új PTK a válással kapcsolatosan is hozott változásokat.
Amennyiben egy házaspár a válás mellett dönt, a bíróság eddig kétféle módon választhatta el őket: közös megegyezéssel, ahol „elegendő” volt a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását alátámasztaniuk a feleknek, valamint közös megállapodásra jutniuk a vagyoni és gyermek elhelyezési kérdésekben, vagy a felek megegyezésének hiányában tényfeltárásos tárgyalással választott el a bíróság, ahol részletekbe menően vizsgálta a felek vétkességét, a házasság megromlásának okát.
Az új PTK-ban a szétválasztás feltételei megváltoztak. Nem szükséges – a mai világban bonyolult vagyoni- és cégügyekre tekintettel – a feleknek vagyonjogi megállapodást kötniük, azaz a vagyont szétosztaniuk egymás között, ahhoz, hogy a bíróság elválassza őket, elég, ha az alábbi kérdésekben megegyeznek:
- szülői felügyeleti jog gyakorlása a közös gyermek tekintetében,
- a különélő szülő kapcsolattartása a gyermekkel,
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata, valamint
- esetlegesen házastársi tartás kérdése.
Változás az új PTK-ban, hogy főszabályként a szülői felügyeletet a szülők – így a már különélő szülők is – mindaddig közösen gyakorolják, amíg erről máshogy meg nem állapodnak, vagy erről a bíróság, vagy gyámhatóság máshogy nem dönt. Közös szülői felügyeletben a válófélben lévő külön élő szülők megállapodhatnak, ebben az esetben tisztázni kell a gyermek lakóhelyét (váltott elhelyezés esetén is, az iskoláztatás, egészségügyi ellátás szempontjából). A kapcsolattartást ebben az esetben mindkét szülő gyakorolja, a tartást pedig természetben nyújtják. Megállapodhatnak a különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek megosztásában is, ilyenkor már a kapcsolattartás és gyermektartás kérdéseit is rendezniük kell. Amennyiben nem sikerül megállapodniuk a szülőknek, úgy a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a továbbiakban akkor is közösen kell dönteniük a szülőknek (kivéve, ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlásától az egyik felet eltiltja).
A gyermek életét érintő lényeges kérdések:
- gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- a tartózkodási helyének meghatározása, amennyiben az nem azonos a gyermeket nevelő szülő tartózkodási helyével,
- a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölése, amennyiben a külföldön tartózkodás huzamosabb idejű vagy a letelepedés szándékával történik, továbbá
- a gyermek iskolájának, életpályájának kijelölése, s
- az állampolgárság megváltoztatása.
A törvény a gyermekekkel együtt élő szülő tájékoztatási kötelezettségét is szabályozza, akinek a külön élő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg KELL adnia.
Mind a közös szülői felügyelet esetében, mind a lényeges kérdéseket érintő kérdésekben felmerülő vita esetén a válást követően már nem csak a bíróság az illetékes, a felek a gyámhatósághoz is fordulhatnak.
Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a kiskorú gyermek szülői felügyeletéről, neveléséről, gondozásáról, lakóhelyéről, abban az esetben az új PTK szerint a bíróság kötelezheti a feleket közvetítői, azaz mediációs eljáráson való részvételre. Ezzel is igyekszik az új PTK a gyermekek érdekeit szem előtt tartva lerövidíteni a gyermekek életét érintő vitákat, és mielőbb megnyugtató módon rendezni a kiskorú gyermekek sorsát, élethelyzetét, ezzel is csökkentve az őket ért sérelmeket. Hiszen egy hosszan elhúzódó pereskedés mindenképpen nagyon megviseli a gyermekek lelkivilágát.
Válási mediáció
Kapcsolódó cikkek:
A gyermektartásdíj törvényi szabályozása