Kérdése van? Segítségre, konzultációra van szüksége? Vegye fel velem a kapcsolatot!

+ 36 30 242 1674
Gyermektartásdíj

A gyermektartásdíj törvényi szabályozása – Ptk.

október 13, 2014 by Blog, Mediáció, Válás No Comments
Ki köteles a gyermektartásdíj fizetésére? Mi a tartásdíj mértéke? Ki állapítja meg a tartásdíjat? A gyermek hány éves koráig kötelezhető a külön élő szülő a tartásdíj fizetésére? A tartásdíjjal kapcsolatosan mik a megállapodás keretei?

Az új Ptk. Családjogi könyve a régi szabályozásokat nagy vonalakban megtartotta, sőt sok esetben a korábban kialakított bírói gyakorlatot is a jogszabály részévé tette. A tartásdíj tekintetében azonban újdonságokat is bevezetett a 2014 márciusában hatályba lépett Ptk. Nézzük meg ezeket.

Kiskorú gyermekek tartásdíja

Az egyik jelentős változás, hogy bekerült a Ptk-ba az, hogy a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Így a válófélben lévő, a gyermekkel maradó szülőnek nem kell bizonygatnia azt, hogy miért kell a másik szülőnek tartásdíjat fizetnie, a törvény kimondja, hogy vélelmezni kell, hogy a kiskorú gyermek nem tudja önmagát eltartani, így a különélő szülőnek is felelősséget kell vállalnia gyermekéért, ami a tartásdíj fizetésében mutatkozik meg. Mivel a vélelmek a joggyakorlatban megdönthetőek, azt majd a bírósági gyakorlat alakítja ki, hogy mennyire adnak helyt ennek a vélelemnek a megdöntésére irányuló kísérleteknek.
Szintén új szabályozás, hogy amennyiben a gyermek középfokú tanulmányait végzi, úgy 20 éves koráig ugyanezt a fenti szabályozást (rászorultság vélelme) kell alkalmazni, azaz hiába nagykorú már a gyermek nem a felsőfokú továbbtanulást folytató nagykorú társaival sorolják egy kalap alá a tartásdíj tekintetében. Úgy tűnik a jogalkotók ezzel is igyekeztek támogatni, hogy a középiskolai tanulmányait befejezze a gyermek, és ne szakítsa meg azt.
Változásként jött be a Ptk-ba, hogy a kiskorú tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Azonban továbbra is érvényben maradt az is, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben a kiskorú gyermek saját jövedelme, vagy a vagyonából származó jövedelme ezt szükségtelenné teszi, és figyeljenek(!) amennyiben más a tartásra kötelezhető egyenes ági rokona van. Azaz: nagyszülők! A tartásdíjat tehát lehet követelni a megfelelő anyagi körülmények között élő, és megfelelő jövedelemmel rendelkező (nyugdíj is lehet) nagyszülőtől is, amennyiben a különélő szülő nem rendelkezik jövedelemmel, esetleg ügyesen rejtegeti azt.
Ha máshogy a gyermek tartása nem biztosítható, a gyámhatóság végső soron engedélyezheti azt is, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonát – meghatározott részletekben – igénybe vegyék.
Továbbra is érvényben maradt, hogy a gyermeket gondozó (azaz az őt nevelő, vele egy háztartásban élő) szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti. Ha a szülők egy háztartásban maradnak (közös lakáshasználat marad akár átmenetileg, akár hosszabb távon), az a szülő, aki bár egy háztartásban él a gyermekkel, azonban nem gondoskodik a gyerek tartásáról szintén kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére.

Gyerektartás díj

A tartásdíj fizetéséről, mértékéről, módjáról első sorban a szülők megegyezése a mérvadó. A szülők gyakorlatilag szabadon megállapodhatnak, ha az hosszú távon betartható, és a gyermek érdekeit szem előtt tartja. A szülők megegyezhetnek akár abban is, hogy a tartásra kötelezett szülő egy összegben, vagy valamilyen vagyontárggyal váltja meg a tartásdíjat, ebben az esetben azonban meg kell jelölniük azt az időszakot, amire a megváltás vonatkozik, és ez csak akkor érvényes, ha azt a bíróság, vagy gyámhatóság elfogadta. Ám vigyázat! Ha előre nem látható körülmények állnak elő, akkor ha az szükséges, a bíróság megítélheti tartásdíj fizetését akkor is, ha a szülők korábban megállapodtak az egyösszegű megváltásban.
A megállapodáshoz érdemes szakember, azaz mediátor segítségét igénybe venni, aki közvetítői tevékenységet folytat az egyeztetések békés úton történő lefolytatásának érdekében, és segít a közös nevező megtalálásában.
Ugyanis amennyiben nem sikerül a szülőknek megállapodniuk a tartásdíjban, úgy valamennyi körülmény feltárásával és figyelembe vételével a bíróság hoz döntést. A tartásdíj összegét ilyenkor a bíróság a kötelezett jövedelme alapján számítja ki (15-25%), ám újdonság, hogy az előző egy éves átlag jövedelem alapján kiszámított tartásdíjat aztán fix összegben határozza meg. Akár arról is rendelkezhet a bíróság a végzésében, hogy ez a fix összeg az éves inflációval minden év január elsejével növekedjen. Amennyiben a kötelezettnek kiugróan magas a jövedelme, akkor a tartásdíj mértékét többnyire a gyermek szükségleteiből kiindulva határozzák meg egy konkrét összegben, nem a százalékos arány alapján számítanak.

Nagykorú gyermekekre vonatkozó tartásdíj

A nagykorú, továbbtanuló gyermek tartására vonatkozó szabályozásba bekerültek a bírói gyakorlat által kialakított alapelvek. A nagykorú továbbtanuló gyermek jogosult a tartásra, ha tanulóévei folyamatosak, azokban nincs indokolatlan, önhibájából bekövetkező megszakítás. Továbbtanulásnak a Ptk. szerint az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges oktatás vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzés, valamint a felsőfokú szakképzés minősül. Továbbtanulási szándékáról a gyermeknek a szülőt tájékoztatnia kell.
Azonban nem köteles a fentieknek megfelelő nagykorú gyermeknek tartásdíjat fizetni a szülő, ha a gyermek

  • tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget;
  • a tartásra érdemtelen; (érdemtelennek minősül az is, ha a gyermek a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot); vagy
  • ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné

A tartásdíj mértékének meghatározásánál egyaránt figyelembe kell venni a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét.
Az új Ptk. a 25 éves kort jelöli meg a tartásdíjra jogosultság felső határának, a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására a szülő csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
Újdonságként jelenik meg az is, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérésére – az intézmény köteles tájékoztatni arról, hogy gyermeke az adott intézményben végzi-e a tanulmányait, vagy esetleg a tanulmányi viszonya megszűnt az intézménnyel.

Ne feledjük, hogy a tartásdíj minden esetben a gyermek(ek) érdekeit szolgálja, a gyermek(ek) nevelésével, ellátásával, tanulásával stb. kapcsolatosan fellépő költségek fedezésére szolgál. Ha már sajnálatos módon a két szülő párként nem tudta közösen folytatni életét, a gyermektől távol élő szülő gyermeke iránti felelősségvállalását az anyagi támogatással, tartásdíjjal is kifejezésre juttatja, hiszen fizikailag kevesebb segítséget tud nyújtani a gyermek nevelésében. Ugyanakkor jó, ha ezzel a szülői felelősségvállalással a gyermek(ek)kel együtt élő szülő sem él vissza.

Ha tartásdíjjal kapcsolatos megállapodásban, vagy válással, gyermekelhelyezéssel kapcsolatosan nem tudnak megállapodni, kérje mediátor segítségét!

 Forrás: ugyvedvilag.hu, Ptk.

Kapcsolódó cikkek:
A válás törvényi szabályozása

Hozzászólások

hozzászólás