Kérdése van? Segítségre, konzultációra van szüksége? Vegye fel velem a kapcsolatot!

+ 36 30 242 1674
Hazassag-valas_statisztika

Házasságkötések és válások aránya

Sokat halljuk, hogy Magyarországon a házasságkötések száma egyre csökkenő tendenciát mutat, mint a Párkapcsolati modellek 2. részében is olvashatták ennek oka a párkapcsolatok dinamikájának megváltozásában is keresendő. 2013-ban 36 900 házasságot kötöttek, miközben 64 600 házasság szűnt meg. 25 év alatt ma már egyre ritkábban kötnek házasságot a nők és férfiak. A házasságkötések számának növekedése főleg a 35-49 éves nők körében figyelhető meg (5-7%). Nézzük meg, hogyan alakultak a házasság és a válás arányai az elmúlt évtizedekben hazánkban, mik a tendenciák, merre tartunk?

Míg az 1970-es években évi 90-100 ezer házasságot kötöttek Magyarországon, addig az ezredfordulót követően ez a szám 44-46 ezer körülire esett vissza. A 70-es évek nagyszámú házasságkötése köszönhető annak is, hogy a Ratkó-korszakban született gyermekek felnőve nagy számban léptek házasságra párjukkal. Érdekes azonban, hogy az ő gyermekeik, akik szintén nagy számban léptek házasodási korba, mégsem házasodtak olyan nagy arányban, mint a szüleik.

A házasságkötések csökkenése stagnál?

A házasságkötések számának csökkenése az utóbbi évtizedekben 2010-ben érte el mélypontját. Azóta kismértékű növekedés figyelhető meg a magyarok házasulási kedvében. 2013-ban 36 900 házasságot kötöttek a különböző korosztályokban, ami 2%-kal meghaladta a 2012-es adatokat, és közel 4%-kal, azaz 1380 házasságkötéssel múlta felül a 2010-es szintet.

Hazasság-válás_statisztikák

Változás figyelhető meg a korosztályok megoszlásában is. 25 év alatt ma már egyre ritkábban kötnek házasságot a nők és férfiak. Ugyanannyi, vagy kevesebb házasságot kötnek a 30 év alatti nők és a 35 év alatti férfiak. A növekedés főleg a 35-49 éves nők körében figyelhető meg (5-7%), ezen belül is a házasságkötések növekedésének több, mint 2/3-a a 35-39 éves nőknek köszönhető.

2013-ban nem változott a házasságkötések életkor szerinti profilja, továbbra is a 20-as éveik második felében járó nőknél, és a 30-as éveik elején járó férfiaknál volt a leggyakoribb a házasságkötés, bár az előző évhez képest mindkét frekventált korcsoportban mérséklődött a házasságkötési kedv.

Bár 2009. július 1-től bevezették a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének lehetőséget, egyelőre kevés pár (évi kb. 30-80 pár) él ezzel a lehetőséggel.

Hogyan alakulnak a válási statisztikák?

2013-ban nem csupán a házasságkötések számának növekedése, hanem a válások számának csökkenése is bíztató lehet. A 2004 óta folyamatosan emelkedő válások számához képest az utóbbi pár évben némi csökkenés figyelhető meg. A 2013-ban bíróság által kimondott 20 000 válás 1830-cal (8,4%) csökkent az előző évihez képest, és 3300-zal (14,3%) a két évvel korábbi szinthez képest. Bár a válások száma csökkent, ez nem jelenti azt, hogy a párkapcsolatok tartósabbak lennének, mivel pár évvel ezelőttig a házasságkötések száma is csökkent, így jelentősen csökkent a házasságban élők száma és aránya. A válások gyakoriságának legnagyobb mértékű csökkenése a 25-34 éves nők és a 35 év alatti férfiak esetében figyelhető meg. Bár mérséklődött, továbbra is a húszas éveiben járó nők és a 25–39 éves férfiak körében a leggyakoribb a válás és a 35 év feletti párok esetében mérséklődött legkevésbé a válások gyakorisága.

Házasság-válás_statisztika

A házasságok mérlege

A házasságok mérlege az újonnan létrejövő és a megszűnő házasságok számát veti egybe. A házasságok megszűnésének két oka lehet: válás, vagy elhalálozás. Ha több új házasság köttetik, mint amennyi megszűnik, akkor a mérleg pozitív, ellenkező esetben pedig negatív. A házasságok mérlege 36 év óta folyamatosan negatív, vagyis több házasság szűnik meg válás és özvegyülés miatt, mint amennyi új létrejön házasságkötés által. 2013-ban például 64 600 házasság szűnt meg, és mindösszesen 36 900 házasság köttetett, azaz 100 házasságkötésre 175 házasság megszűnés jutott. Ez alacsonyabb szám a 2012-es évinél (187), azonban lényegesen magasabb az 1990-es évinél, és jelentősen eltér az 1970-es évi adatoktól, amikor is a házassági mérleg még pozitív volt, azaz több házasságot kötöttek, mint amennyi válás, vagy özvegyülés miatt megszűnt.

1990 2000 2012 2013*
Házasságkötés 66 405 48 110 36 161 36 900
Megszűnt házasság 89 817 79 685 67 738 64 600
Halál következtében 64 929 55 698 45 908 44 600
Válás következtében 24 888 23 987 21 830 20 000

*A 2013-as adatok előzetes, részben becsült adatok.

Hogyan tevődik össze Magyarország lakossága családi állapota szerint?

A fentiekből következik, hogy a lakosság családi állapot szerinti összetétele jelentősen megváltozott. 1990 óta a házas népesség részaránya 61,2%-ról 42,9%-ra esett vissza, a nőtlenek, illetve hajadonok aránya 20,3%-ról 33,9%-ra nőtt, az elváltak aránya 7,4%-ról 11,9%-ra nőtt, míg az özvegy népességi hányad az elmúlt 20 évben kb. 11-12% körül stagnált.

A 15 éves és idősebb népesség körében 2004-ben szűnt meg először a házasságban élők dominanciája, azóta a nem házas népesség túlsúlya egyre nyilvánvalóbbá vált. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők körében: arányukat tekintve mindkét nemnél a házasok és a nőtlenek, illetve hajadonok vannak a legtöbben, a nők körében viszont 4,7-szer magasabb az özvegyek és közel 1,3-szoros az elváltak aránya, mint a férfiaknál. A különbségek főleg a férfiak és nők eltérő halandóságából és korösszetételéből, valamint a házassági és újraházasodási szokásaik és lehetőségeik nemenkénti eltéréseiből adódnak.

Forrás: KSH Statisztikai Tükör, Népmozgalom 2013

 

Hozzászólások

hozzászólás