Házasságkötések és válások aránya
Sokat halljuk, hogy Magyarországon a házasságkötések száma egyre csökkenő tendenciát mutat, mint a Párkapcsolati modellek 2. részében is olvashatták ennek oka a párkapcsolatok dinamikájának megváltozásában is keresendő. 2013-ban 36 900 házasságot kötöttek, miközben 64 600 házasság szűnt meg. 25 év alatt ma már egyre ritkábban kötnek házasságot a nők és férfiak. A házasságkötések számának növekedése főleg a 35-49 éves nők körében figyelhető meg (5-7%). Nézzük meg, hogyan alakultak a házasság és a válás arányai az elmúlt évtizedekben hazánkban, mik a tendenciák, merre tartunk?
Míg az 1970-es években évi 90-100 ezer házasságot kötöttek Magyarországon, addig az ezredfordulót követően ez a szám 44-46 ezer körülire esett vissza. A 70-es évek nagyszámú házasságkötése köszönhető annak is, hogy a Ratkó-korszakban született gyermekek felnőve nagy számban léptek házasságra párjukkal. Érdekes azonban, hogy az ő gyermekeik, akik szintén nagy számban léptek házasodási korba, mégsem házasodtak olyan nagy arányban, mint a szüleik.
A házasságkötések csökkenése stagnál?
A házasságkötések számának csökkenése az utóbbi évtizedekben 2010-ben érte el mélypontját. Azóta kismértékű növekedés figyelhető meg a magyarok házasulási kedvében. 2013-ban 36 900 házasságot kötöttek a különböző korosztályokban, ami 2%-kal meghaladta a 2012-es adatokat, és közel 4%-kal, azaz 1380 házasságkötéssel múlta felül a 2010-es szintet.
Változás figyelhető meg a korosztályok megoszlásában is. 25 év alatt ma már egyre ritkábban kötnek házasságot a nők és férfiak. Ugyanannyi, vagy kevesebb házasságot kötnek a 30 év alatti nők és a 35 év alatti férfiak. A növekedés főleg a 35-49 éves nők körében figyelhető meg (5-7%), ezen belül is a házasságkötések növekedésének több, mint 2/3-a a 35-39 éves nőknek köszönhető.
2013-ban nem változott a házasságkötések életkor szerinti profilja, továbbra is a 20-as éveik második felében járó nőknél, és a 30-as éveik elején járó férfiaknál volt a leggyakoribb a házasságkötés, bár az előző évhez képest mindkét frekventált korcsoportban mérséklődött a házasságkötési kedv.
Bár 2009. július 1-től bevezették a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének lehetőséget, egyelőre kevés pár (évi kb. 30-80 pár) él ezzel a lehetőséggel.
Hogyan alakulnak a válási statisztikák?
2013-ban nem csupán a házasságkötések számának növekedése, hanem a válások számának csökkenése is bíztató lehet. A 2004 óta folyamatosan emelkedő válások számához képest az utóbbi pár évben némi csökkenés figyelhető meg. A 2013-ban bíróság által kimondott 20 000 válás 1830-cal (8,4%) csökkent az előző évihez képest, és 3300-zal (14,3%) a két évvel korábbi szinthez képest. Bár a válások száma csökkent, ez nem jelenti azt, hogy a párkapcsolatok tartósabbak lennének, mivel pár évvel ezelőttig a házasságkötések száma is csökkent, így jelentősen csökkent a házasságban élők száma és aránya. A válások gyakoriságának legnagyobb mértékű csökkenése a 25-34 éves nők és a 35 év alatti férfiak esetében figyelhető meg. Bár mérséklődött, továbbra is a húszas éveiben járó nők és a 25–39 éves férfiak körében a leggyakoribb a válás és a 35 év feletti párok esetében mérséklődött legkevésbé a válások gyakorisága.
A házasságok mérlege
A házasságok mérlege az újonnan létrejövő és a megszűnő házasságok számát veti egybe. A házasságok megszűnésének két oka lehet: válás, vagy elhalálozás. Ha több új házasság köttetik, mint amennyi megszűnik, akkor a mérleg pozitív, ellenkező esetben pedig negatív. A házasságok mérlege 36 év óta folyamatosan negatív, vagyis több házasság szűnik meg válás és özvegyülés miatt, mint amennyi új létrejön házasságkötés által. 2013-ban például 64 600 házasság szűnt meg, és mindösszesen 36 900 házasság köttetett, azaz 100 házasságkötésre 175 házasság megszűnés jutott. Ez alacsonyabb szám a 2012-es évinél (187), azonban lényegesen magasabb az 1990-es évinél, és jelentősen eltér az 1970-es évi adatoktól, amikor is a házassági mérleg még pozitív volt, azaz több házasságot kötöttek, mint amennyi válás, vagy özvegyülés miatt megszűnt.
| 1990 | 2000 | 2012 | 2013* | |
| Házasságkötés | 66 405 | 48 110 | 36 161 | 36 900 |
| Megszűnt házasság | 89 817 | 79 685 | 67 738 | 64 600 |
| Halál következtében | 64 929 | 55 698 | 45 908 | 44 600 |
| Válás következtében | 24 888 | 23 987 | 21 830 | 20 000 |
*A 2013-as adatok előzetes, részben becsült adatok.
Hogyan tevődik össze Magyarország lakossága családi állapota szerint?
A fentiekből következik, hogy a lakosság családi állapot szerinti összetétele jelentősen megváltozott. 1990 óta a házas népesség részaránya 61,2%-ról 42,9%-ra esett vissza, a nőtlenek, illetve hajadonok aránya 20,3%-ról 33,9%-ra nőtt, az elváltak aránya 7,4%-ról 11,9%-ra nőtt, míg az özvegy népességi hányad az elmúlt 20 évben kb. 11-12% körül stagnált.
A 15 éves és idősebb népesség körében 2004-ben szűnt meg először a házasságban élők dominanciája, azóta a nem házas népesség túlsúlya egyre nyilvánvalóbbá vált. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők körében: arányukat tekintve mindkét nemnél a házasok és a nőtlenek, illetve hajadonok vannak a legtöbben, a nők körében viszont 4,7-szer magasabb az özvegyek és közel 1,3-szoros az elváltak aránya, mint a férfiaknál. A különbségek főleg a férfiak és nők eltérő halandóságából és korösszetételéből, valamint a házassági és újraházasodási szokásaik és lehetőségeik nemenkénti eltéréseiből adódnak.
Forrás: KSH Statisztikai Tükör, Népmozgalom 2013